Gyermek a családban

Gyermek érintettsége esetén az ő érdeke, lelki állapota - bármilyen korú is, annak megfelelően - minden esetben a legfontosabb. Ha szükség van rá, a mediációban a megfelelően érett gyermek - is részt vehet, a szülők egyetértésével, amennyiben olyan kérdés merül fel, aminél a gyermek véleménye fontos.

A gyermekek jogaira nem csak a párkapcsolatok felbomlásánál, a házasság megszűnésénél kell figyelni, hanem a kapcsolatok fennállása alatt is. Ezek a jogok a nem házassági kötelékben született gyermekeket ugyanúgy megilletik.

Lehetnek eltérő nevelési elveik a szülőknek, különböző életvezetésük, de a gyermek érdekében minden esetben együtt kell működniük.

A kapcsolatok megszűnésekor a szülői felügyeleti jogot, a gyermek kapcsolattartását a külön élő szülővel, a gyermek lakhatását, a gyermek tartását mindenképpen rendezni kell a szülőknek. Együttműködés nélkül a gyermekre több terhet pakolnak.

Szerető szülőkkel is előfordul, hogy a válás során elsősorban magukra és egymásra figyelnek, és csak utána a gyermekre. A mediáció segít ebből a helyzetből kimozdulni, és másképp tekinteni családi életük rendezésére.

Kutatások és gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a családi konfliktusok a gyermek és a külön élő szülő kapcsolattartásakor, a gyermekek átadásakor mélyülnek. Ha nincs együttműködés, gyakran végeláthatatlan gyámhatósági csatározásokig fajul az igazuk keresése, ami gyakran vádaskodásokról, felelős kereséséről szól, és legkevésbé arról, mi jó a gyermeknek.

Vannak olyan esetek, amikor a mediáció során kiderül, szükséges külső szakemberek vagy épp a hatóság bevonása. És az is lehetséges, hogy egy gyámhatósági vagy bírósági eljárásban a felek az együttműködésük és gyermekük érdekében a mediáció mellett döntenek, hogy ennek keretben közösen beszélhessenek a problémájukról.

A gyermek érdekei védelmére és a mediáció szerepére vonatkozó néhány rendelkezés: 

Mit jelent a kapcsolattartási jog?

- a gyermeknek joga, hogy külön élő szülőjével kapcsolatot tartson

- külön élő szülőnek joga és kötelessége a gyermekével kapcsolatot tartani

- gyermeket nevelő szülőnek kötelessége a kapcsolattartást biztosítani

- kapcsolattartásra jogosultak még más hozzátartozók is: nagyszülő, testvér, és meghatározott esetben: a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa, mostohaszülő, nevelőszülő, gyám, és akinek apasági vélelmét bíróság megdöntötte. 

A felek maguk választhatják a mediációt, hogy az egyezség megkötésében segítse őket, mert

- ha nem egyeznek meg a kapcsolattartásról, a bíróság dönt házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben,

- ha nincs ilyen per folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt.

- ha a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyelet – akár külön élnek, akár együtt –, és valamely kérdésben nem tudnak megállapodni, és a gyámhatóságnak kell dönteni, ezzel a döntésesel valamelyik fél valószínű elégedetlen lesz, ami új alap a további vitához.

- ha meg tudnak egyezni a szülők, a házasság felbontása esetén közös szülői felügyeleti jogban is megállapodhatnak; ez csak a szülők megegyezése esetén lehetséges; ha a megállapodás megfelelő, a felek ilyen egyezségét a bíróság jóvágyja.

Kötelező mediáció: A bíróság és a gyámhatóság kötelezheti a szülőket mediációra azért, hogy ezzel segítse, hogy együtt tudjanak működni, és a kapcsolattartás gyermekükkel lehetőleg konfliktusmentes legyen.

 



Családi kapcsolatok

tovább

Családi kapcsolatok

Válási mediáció

tovább

Válási mediáció

Gazdasági mediáció és más

tovább

Gazdasági mediáció és más