Ki – Kihez – Mivel?

Ki vehet részt mediációban?

Akár Ön is - magánszemélyek, szervezetek, közösségek, ha a vitájukat eddig nem tudták rendezni. 

Vannak olyan viták, amiket azért nem lehet így rendezni, mert jogszabály kizárja, de egy mediáció ilyenkor is segíthet megérteni a kialakult helyzetet, dönteni a következő lépésről a megoldáshoz.

Előfordul, hogy a mediációt csak az egyik fél szeretné. Ebben az esetben az ő kérésére megkeresem a másik felet, hogy segítsem abban, hogy nyitott legyen erre, de mindenki maga dönt, hogy részt vesz-e a mediációban.

Kötelező mediáció: Családjogi ügyekben és gyámhatósági eljárásokban a bíróság és a hatóság kötelezheti a feleket mediációra; ez arra vonatkozik, hogy a feleknek az első mediációs megbeszélésen meg kell jelenni, a további részvétel itt is önkéntes. Ilyen „kötelező” esetben is fordulhatnak hozzám.

Képviselet: Ha a mediáció mellett döntenek, meghatalmazott vagy jogi képviselő képviselheti Önöket, de az első mediációs megbeszélésen, és a megállapodás megkötésekor személyesen és együtt kell megjelenni. Szervezeteket, csoportokat érintő ügyekben a képviselet szükséges, de ha a vita Önt érinti, a saját döntésekhez a személyes részvételt javaslom.

Ha szeretnék a vitájukat mediációban az én közreműködésemmel megoldani, és erről megegyezünk, ezt írásba foglaljuk, és megbízási szerződést kötünk. Ha sikerül a konfliktusukat rendezni, erről írásbeli megállapodást készítünk. Lehetőség van menet közben részmegállapodást kötni és a mediációt folytatni, vagy szünetet tartani, és egy idő után újra összeülni, megbeszélni az eltelt időszak történéseit.

Kihez fordulhat?

Ahhoz, hogy valaki mediátorként (közvetítőként) dolgozzon - a közvetítői törvény alapján (2002. évi LV. törvény) - ilyen szakmai képzettség és a közvetítői névjegyzékbe való bejegyzés szükséges. A képzettség megszerzésének előzetes feltétele felsőfokú végzettség és 5 év alapvégzettséghez kötődő gyakorlat.

Számít-e a mediátor alapképzettsége? A választott mediátor személye a mediátorba vetett bizalom része; az ügyfél dönti el, hogy kit választ. Fontos, hogy a mediátor az alapképzettségét érintő ügyekben - legyen az pl. pszichológiai, oktatási, szociológiai, jogi, egészségügyi vagy gazdasági kérdés -, a mögötte „megbújó” szakemberként a vita megoldásásra nem ad tanácsot.

A mediátor magával a vitás kérdéssel és az ügyfelekkel kapcsolatban is mindig „középen marad”, nem oldja meg az esetet, és nem áll egyik fél mellé sem. A mediációban minden mediátor feladata megegyezik abban, hogy olyan légkört teremtsen, és ezzel olyan irányba terelje a feleket, hogy ők maguk legyenek képesek megfogalmazni, mit éreznek, mik az érdekeik, mire van szükségük, és kölcsönös megegyezéssel megállapodást kössenek.

Az ügyfelek az összbenyomás alapján választanak mediátort; a szükséges bizalmi légkör kialakításában az első találkozásnak, az egyéni előkészítő beszélgetéseknek fontos szerepe van. 

Összeférhetetlenség: nem járhat el a mediátor érintettség, elfogultság esetén, vagy ha bizonyos képviseleti vagy munkavégzésre irányuló viszonyban van a felekkel.

Titoktartási kötelezettség: vonatkozik minden olyan tényre, amelyről a mediációban szerzett tudomást a mediátor; ez a mediáció után is fennáll. 

A mediációk helyszíne: fontos, hogy ez olyan helyszín legyen, ahol a titoktartás, a bizalmi légkör, a semlegesség biztosítható. Ezt a mediátor javasolja, és a felek elfogadják, ha nincs akadálya.

Mivel?

Széles körben lehetséges mediációt választani a vitarendezésre, így csak példálózva:

- bármilyen polgári jogi viszonyból eredő rendezetlen kérdések, akár magánszemélyek, akár szervezetek közöttiek, pl. szerződések teljesítése vagy épp szövegének értelmezése körüli viták

- üzleti viszonyok, gazdálkodó és nonprofit szervezetek külső, belső viszonyai

- versenytársak vitái

- lakóközösségek, pl. szomszédok, társasházban együtt lakók vitái

- szervezeten belüli nézeteltérések (pl. munkáltató – munkavállaló, tulajdonos – menedzsment)

- munkajogi viták

- oktatási rendszer szereplői közti konfliktusok (pl. tanár – diák – szülő, fenntartó – intézmény)

- családi kapcsolatok:

         - házassági köteléket érintő, vagy

         - bármilyen párkapcsolati vita 

         - élettársak közötti konfliktusok

         - gyermeknevelési kérdések - szülő – gyermek, gyakran szülő – kamasz vita

         - rokonok közötti viták

         - házasság felbontása során rendezendő kérdések

         - öröklési jogviszonyból fakadó viták (hagyatéki eljárásban kötendő egyezség megkötése mediációval)

 

- ha már van per folyamatban, és egyezséget szeretnének kötni – ehhez lehet segítség a mediáció

- ha nincs per folyamatban, és a vita nem is igényel bírósági döntést, és szeretnének megegyezni

- ha a bírósági eljárást megelőzően egyezséget akarnak kötni, és ezt akarják benyújtani jóváhagyásra a bíróságra